Barion Pixel

A több, mint 10 éve bővülő közösség új tagjai közül sokan határozzák el, hogy hajót építenek. Teljesen kezdőként nem könnyű megtenni az első vágást a fűrésszel vagy bekeverni az első adag epoxigyantát. Talán a legfontosabb, hogy elhiggyük magunkról, hogy képesek vagyunk megépíteni a hajót. Képzeljük el, hogy milyen jó lesz majd vízre tenni a saját kezűleg épített vízi járművünket!

Többen már az anyagbeszerzésnél akadályokba ütköznek, mert nem találnak megfelelő minőségű vagy árú faanyagot, vagy egyszerűen nincs a lakóhelyük közelében elérhető rétegelt lemez. A műgyanták és üvegszövetek kavalkádjában is viszonylag könnyű elveszni. Ha mégis sikerül beszerezni mindent, és elkezdődik a hajóépítés, a kikerülhetetlenül bekövetkező hibák, és mélypontok is visszavethetik a lelkesedést. Szerencsére erre van megoldás: a hajóépítő nincs egyedül az alkotási folyamat közben.

A közösségi médián és a fórumon jelenlévő tapasztalt hajóépítők szerencsére sokan vannak; jó látni, hogy a legkomplexebb problémafelvetésre is számos válasz érkezik. Ezen kívül a weboldal korábbi cikkei is remek előtanulmányként szolgálhatnak, és sok olyan információt, tudást adhatnak, amelyek esetleg nincsenek részletezve a tervekben és építési útmutatókban. Úgyhogy ezúton is biztatnám a kedves hajóépítőket, hogy kérdés vagy probléma esetén bátran keressék fel a következő oldalakat:

A következőkben sorra vesszük az amatőr hajóépítők legfontosabb tudnivalóit és az azokhoz kapcsolódó információt.

Hajótípusok: a hajóépítés előtt el kell dönteni, hogy milyen hajót szeretnénk. Nyilván alapvető kérdés, hogy az adott hajó vitorlás, motoros vagy evezős legyen. Fontos még a hajó mérete, hogy például elférjen-e egy autó csomagtartóján, vagy tréler kell hozzá, hány személyes, lehet-e vezetni hajóvezetői jogosítvány nélkül stb. Az Amatőr Hajóépítő Közösség új tagjai számára ezeket a magyar nyelvű építési útmutatóval rendelkező hajókat javasoljuk.

Kenuk:

Eureka – pihekönnyű kétszemélyes, kecses túrakenu, stitch and glue módszerrel építve,
SecPerc Elektró – elektromos motorra optimalizált kiscsónak
SecPerc- stabil, nagy teherbírású túrakenu, akár néhány óra alatt is megépíthető
Kajakok: a Barnabás kajakok, (a Fűz András által tervezett kajakoknak 3 típusa van: Barnabás 12, Barnabás XL, Barnabás 15)

Viltorlások:
OZ család: OZ Goose, OZ Racer, OZ Racer RV, Ocean Explorer – könnyen megépíthető, de nagyszerű teljesítményű vitorláshajók
GIS – technikás, családi vitorlás, gyors és jól manőverezhető
Viola – vitorlás dingi-kenu hibrid, tapasztaltabb vitorlázók részére

Egyéb hajók:
Ladix – stabil horgászcsónak, a hagyományos tiszai ladik újragondolása

Építési módszerek: Az építő tapasztalatától függően fontos szempont, hogy milyen hajóépítő technikával építi meg első hajóját. Szinte biztos, hogy például egy palánkolt hajó építésébe nem érdemes első projektként belekezdeni. Ha mégis ez a cél, akkor javasolt egy próbaprojektet keresni, és megépíteni egy egyszerűbb hajót például tűzd-ragaszd (stich&glue) módszerrel (pl: Eureka kenu).

Tervek, útmutatók: magyar nyelven a mai napig kevés hajóterv és építési útmutató lelhető fel. Az Amatőr Hajóépítők Közösségének weboldalán találhatók kajakok, kenuk, csónakok és vitorlások, de van egy-két weboldal is, amelyen olyan részletességgel van leírva az építési folyamat, hogy az alapján akár megépíthető az adott hajó. Aki jól tud angolul, annak a hozzáférhető hajók száma szinte végtelen. Rengeteg fizetős és ingyenes terv létezik, bár minőségi különbségek azért ott is vannak. Sokan már a terveknél szeretnének spórolni keresve az ingyenes vagy valahonnan letölthető terveket. Itt azért fontos dolog, hogy a tervek és útmutatók jogvédett szellemi termékek, és a jogdíjak a tervezők sokévnyi munkáját próbálják legalább részben fedezni. Ezen kívül a terv a hajó végső bekerülésének töredéke, ezért aki ezen is spórolna, az inkább ne építsen.

Az Amatőr Hajóépítő Közösség weboldalán elérhető építési útmutatók

Faanyag: Az amatőr hajóépítők legtöbbször rétegelt lemezből építik az első hajójukat. A rétegelt lemez viszonylag olcsó, könnyen beszerezhető és alkalmas anyag a hajóépítésre. Nem kell hajlítani, gőzölni; elég egy dekopír fűrész, és már készülhetnek is a panelek. A leggyakrabban használt hajóépítő lemez az okume, de alkalmas hajóépítésre szinte bármilyen típusú lemez. Az ajánlott méret 1200×2440 mm, 4-6-8 mm-es vastagságban (mert a legtöbb tervben ezt veszik alapul). A lemezek megjelölése a vízállóságot vagy a rétegek típusát rejti – általában a drágább lemez jobb is, de kezdésként megteszi az olcsóbb lemez is.

Rétegelt lemez A-tól Z-ig

Epoxigyanta – üvegszövet: az amatőr hajóépítők legfontosabb anyaga az epoxigyanta, amellyel könnyű bánni, nem túl mérgező (a forgalmazó által javasolt védelmi intézkedéseket tartsuk be), nem szagos, és a fából készült hajókhoz a legmegfelelőbb ragasztó és lamináló anyag. Bár kilója 6 ezer forinttól kezdődik, mégis érdemes ezt használni. Sokan próbálkoznak poliészter gyantával, mert olcsóbb, viszont ennek a műgyantatípusnak több a hátránya, mint az előnye, ezért mi nem szoktuk javasolni a használatát.

Néhány epoxigyantára vonatkozó technika:

  1. wet-on-wet módszer: ennek a módszernek a fő előnye, hogy a rétegek között nem kell megvárni a száradást és nem kell minden réteget lecsiszolni.
  2. ragasztás és térkitöltés sűrített epoxigyantával: Az epoxigyantát sűrítőporral keverve használhatjuk ragasztásra és térkitöltésre is. Az epoxi-ragasztó (epoxigyanta + finom fűrészpor vagy erre való termék – Treecell, aerosil) használata sokkal könnyebb, mint más faragasztóké, mert nincs szükség nagy összenyomóerőre, ezért az illesztésre szánt felületeknek sem kell feltétlenül tökéletesen passzolni. A térkitöltés (epoxigyanta + erre a célra kapható termék – pl.: Mikoroballon) az illesztések, furatok, rések szerkezeti és esztétikai kitöltésére szolgálnak.
  3. laminálás üvegszövettel: az üvegszövettel erősített hajó sokkal erősebb, jobban ellenáll a külső behatásoknak, a súlyt viszont nem növeli túlzottan. Fontos, hogy üvegszövetet vagy üvegfátyolt használjunk, ne pedig üvegpaplant, illetve bármilyen más üvegszövet-szerű terméket (pl.: gipsz-kartonhoz használt üvegszövet csíkot). A szövet vásárlásakor győződjünk meg arról, hogy az epoxigyantához való-e.

A fából épített hajók egyik legnagyobb ellensége az UV sugárzás. Évek alatt a legszebben kivitelezett hajót is kikezdi a napfény. A legtöbb epoxigyanta már tartalmaz UV álló komponenst. Ha valaki szeretné megtartani a fa eredeti színét és mintázatát a hajóján, az UV álló epoxit vesz, bár tapasztalatok azt mutatják, ez azért nem jelent tartós védelmet főleg a szabad ég alatt tartott hajóknál. A tiszta epoxi bevonatot még szokták további rétegekben (poliuretán) lakkal is védeni – itt fontos, hogy a lakk legyen kompatibilis a gyantával, illetve a megfelelő felületelőkészítés is elengedhetetlen. A hajón legtartósabb UV védelmét a színezés adja, illetve szabad ég alatt tartott hajóknál a ponyva használata. Aki száraz, sötét helyen tudja tárolni a hajóját, annak akár a három rétegű epoxigyanta bevonat is elegendő lehet.

Lécek és egyéb faanyagok:

A legtöbb barkácsáruházban vagy faáruházban lehet kapni viszonylag jó minőségű léceket. Ezek általában nem olcsók. Ha van lehetőségünk, akár házilag is megmunkálhatjuk az olcsón vásárolt deszkákat, de ebben az esetben gondoskodni kell a fa megfelelő kiszárításáról (hosszabb tárolás, száraz helyen) és az sem árt, ha van otthon alkalmas gépünk, pl.: vastagsági gyalu, felsőmaró, asztali körfűrész, szalagfűrész. Néha asztalosműhelyben megmunkáltatott lécanyaggal is számolhatunk, de akkor mélyebben a pénztárcánkba kell nyúlni.

Egyéb szerelékek, felszerelések:

Van néhány szerelék – főleg vitorláshajókhoz – amelyet javasolt boltban beszerezni, hogy biztosítsuk a hajó megbízható működését, de azért lehet otthon gyártani például kötélvezetőt, csigát, széljelzőt, bikát. Az evezőket szintén gyárthatjuk házilag. A hazai közösség tagjai közül is sokan készítettek szebbnél szebb evezőket.

A biztonsági eszközöket (pl.: mentőmellény) mindig szaküzletben szerezzük be.

Az építés:

Az építés során nem ritka jelenség az építő lelkesedésének alábbhagyása. Egyes esetekben ez olyan szintre juthat, hogy a félig kész hajó sosem kerül vízre. Az általános tapasztalat szerint fontos, hogy tisztában legyünk a céllal, és legyenek köztes mérföldkövek, amelyek elérése során megpihenhetünk, és energiát gyűjthetünk a következő fázisra.

A hajóépítés célja természetesen a hajó megépítése, de azért nem mindegy, hogy mi a mögöttes motiváció. A két leggyakoribb motiváció a vízre jutás (evezés, vitorlázás) vágya, a másik pedig az építés lehető legmagasabb színvonalon való végrehajtása (itt a hajózás nem mindig olyan fontos). Az utóbbinál gyakran előfordul, hogy a gyönyörűen megépített hajó a próbaút után ritkán vagy sohasem kerül ismét vízre. Az első esetben pedig az esetleges gyengébb kivitelezés a kezdeti eufória után elégedetlenségbe csaphat át. Talán ezért fontos mindkét motivációt magunkévá tenni: építsünk hajót azért, mert használni akarjuk, és építsünk meg azt a lehető legjobb minőségben.

Létezik egy harmadik féle motiváció, ez pedig a hajóhoz jutás vágya minél olcsóbban. Vannak hajóépítők, akik már az építési útmutatók árát is le akarják alkudni, és folyton azt keresik, milyen olcsó anyagokkal lehet helyettesíteni a tervekben javasolt építőanyagokat. Itt sok esetben már a kezdeti fázisban kudarcba fullad a projekt, mert az építő ráébred, hogy ezt nem lehet pár tízezer forintból megúszni, és meg sem építi a hajót. A legtipikusabb hiba, amikor az útmutatók ajánlásával ellentétben mindenképpen poliészter gyantával akarnak hajót építeni, mert az némileg olcsóbb. Nem áll szándékomban a poliészter gyanta ellen szólni – ennek az anyagnak is megvannak az előnyei – viszont otthoni (nem ipari) körülmények között, amatőr szinten az epoxigyanta a legjobb választás a hajóépítéshez. Találkoztam, már olyan építővel, aki a rétegelt lemezt OSB lappal próbálta helyettesíteni, az üvegszövetet pedig gipszkartonozáshoz való hézagerősítő szalaggal. Nyilván lehet kísérletezni bármivel, de az biztosan nem lesz olcsó az esetleges kudarcok miatt.

Tudásmegosztás és közösségi élet

Nagyon fontosnak tartom, hogy az amatőr hajóépítők megosszák a nagyvilággal, de legalább is a közösség tagjaival az építésük eredményét. Ez az egyén és a közösség számára is nagyszerű élmény lehet. A hajóépítő sokszor olyan pozitív visszajelzést kap a közösségtől, amit az élete más területén nem feltétlenül kap meg, illetve olyan ismeretségekre, barátságokra tehet szert, amelyek akár az egész életét megváltoztathatják pozitív irányban. A közösség számára pedig azért hasznos a munka eredményének megosztása, mert igy halmozódik fel a kollektív tudás és tapasztalat. Egymás eredményeiből vagy akár hibáiból tanulva lehetünk mindannyian egyre jobbak. Már kipróbáltuk többször is a közösségi hajóépítést is, amely ennek az élménynek a hatványozódása. A kialakuló specializált alcsoportok pedig tovább gazdagítják a közösséget. Vannak már kajakosok, Melonseed vitorlást építők, skin-on-frame technikát használók, hajótest tervezők, stb.

Fontos még megjegyezni, hogy a hajók építése mentén kialakuló közösségek működése szorosan összefonódik az együtt hajózás igényével is, legyen az evezés vagy vitorlázás. Közös hajós programok (túrák, Amatőr Hajóépítő Találkozó, vitorlásversenyeken való részvétel) során kialakuló baráti körök nagyon értékes kimenetelei ennek a kezdeményezésnek.

Hozzászólás

Az e-mail címed nem lesz látható. A csillaggal (*) jelölt részek kitöltése kötelező

hu_HUHungarian