Kajaképítés non-plus-ultra

A 2024-es Boat  Show egyik látványossága az Amatőr Hajóépítők standja volt, de abból is kitűntek a gyönyörűen kivitelezett kajakok, amelyek építői az építés és a hajózás örömén túl a tökéletesség hajszolását és elérését tekintik a legnagyobb örömnek. Az egyik építőt Kiss Attilát, aki két hajót is elhozott a Show-ra, elkaptam egy mini interjúra + megosztok pár alapinfót is a kajakokról.

1/ A hajó típusa: Nanuq L

Építő: Kiss Attila, 2024

Specifikáció: lécpalánkolt módszerrel épült, anyaga abachi, mahagóni és fekete dió, súly: 18 kg

Leírás: Az inuitok számára Nanuq volt az „alfa” jegesmedve. A sámánok számára a táncoló medve jelentette az átmenetet a földi emberek és a távozott vagy távoli emberek szelleme között. A Nanuq és a táncoló medve átvétele az inuit kultúra és az általuk készített, ma már korszerűsített formában használt, grönlandi stílusú csónakok, evezők és felszerelések iránti tiszteletet fejezi ki.

A hajó tervezői tiszteletben tartják az inuitok örökségét és kultúráját, amely a környezetről való gondoskodást, a tengerrel és a túléléssel kapcsolatos tudásuk megosztását, valamint a mások biztonságáért való felelősségteljes cselekvést jelenti.

Pár dolgot megkérdeztem Attilától a hajóról:

MCS: A hajót nagyjából ismerjük. Kérlek, mondj pár dolgot az építésről. Milyen anyagból készül? Milyen technikával épül, mennyi ideig tartott?

KA: A Björn Thomasson Nanuq kajakja 18×5 mm lécekből van, a fafajt mindenki maga választja, de nyilván érdemes minél könnyebb fával dolgozni. Egy építőkeretre vannak a lécek felragasztva lécpalánkolásos technikával úgy, mint a kenuknál, de itt van a hajónak külön alja és teteje is, amelyek nem árt ha összeillenek a végén. Ez nagy pontosságot igényel és a trükkje az, hogy minél kevesebb ideig legyen külön a két fél a deformálódások megelőzése végett. Bár az alja és a teteje ugyanarra a keretre épül, mégis az üvegezés és a gyantázás, valamint a fa „dolgozása” miatt kissé torzulhatnak a részek. A kis eltérések megoldhatók. Kívül belül üveg-szövetezve a szokásos 160 g/m2-es üvegszövettel.

MCS: Mesélj a beülő-keretről!

KA: A beülő-keret a neten fellelhető minták alapján készült, dióból van plusz a pereme vékony lécekből van laminálva, így nagyon erős. A fa választása egyéni döntés.

MCS: A hajó orrának hegye nagyon szép. Hogy sikerült ezt ilyen szabályosra kialakítani?

KA: Alapvetően a tervet követtem. De persze becsúszott egy-két hiba. Ilyenkor fűrésszel a végét levágtam és egy darab tömör fából alakítottam ki a hegyes véget. A hajónál a legfontosabb a csiszoló.

MCS: Tudjuk rólad, hogy bútorasztalos vagy, nyilván a magas minőség a gyakorlatodnak is köszönhető. Milyen különleges eszközök vagy szerszámok álltak rendelkezésedre a műhelyedben, amelyek egy átlag hajóépítőnek nincsenek?

KA: Semmilyen különleges eszközre nem volt szükség. Nekem ami nagy könnyebbség, hogy mindig adott valamilyen maradék-faanyag, amit sablonnak vagy bárminek felhasználhatok. Egyébként semmilyen különleges gép nem kellett. A hajó faanyaga dió, abachi és mahagóni, de ez egyéni választástól függ.

MCS: Mi a helyzet a gumikötelet vezető lyukakkal?

KA: A lyukak nyilván alulról össze vannak kötve nútos ragasztott lécdarabokkal ezért a víz nem megy be.

2/ A hajó típusa: Shrike Too kajak

Építő: Kiss Attila, 2023

Specifikáció: ébenfa, karbonszövet, súly: 14,5 kg

Leírás: A Shrike Too az eredeti Shrike kialakításának továbbfejlesztése. Christopher Crowhurst fejlesztette ki. Az eredeti magasabb orrfedélzetet egy alacsonyabb profilú fedélzetre cserélte, a „kulcslyukas” cockpitet egy óceáni stílusúra cserélte, és az orrfedélzetre egy opcionális pakolónyílást terveztek. A kajakot két funkcióra fejlesztették ki, az első az volt, hogy jó grönlandi edző kajakként működjön, a második pedig hétvégi kiránduló kajak volt. A fedélzet vonalvezetése és a pilótafülke stílusának megváltoztatása az eredeti Disko Bay-re emlékeztet, amelynek közel kör alakú beülő-nyílása volt. Az Ocean stílusú cockpit az evező combját a másik alá helyezi, és folyamatos érintkezési pontokat biztosít az evező és a kajak között, ami nagyon hasznos boruláskor. A hátránya nyilvánvalóan a kajakba való könnyű be- és kiszállás csökkenése. Az előfedélzet magasságának csökkentésével az előfedélzet közelebb kerül a cockpithez, és ez lehetővé teszi, hogy az előfedélzet sokkal nagyobb területe legyen sík, mint az eredeti Shrike kialakításnál. A megnövelt sík terület elegendő helyet biztosít egy nagyon jól használható előfedélzeti nyílás beépítéséhez, amely praktikusabbá teszi a kajakot a kempingfelszerelések stb. be- és kirakodásához. A Shrike Too megtartja az eredeti Shrike hátsó fedélzetének magasságát (9″), hogy megkönnyítse a felszerelés szállítását. A Shrike Too ugyanazokat a hajótest paneleket és válaszfalakat használja, mint a Shrike.

És most lássuk a kérdéseket:

MCS: Akkor most nézzük a másik hajót. Az alapinfók megvannak, de azért mesélj az építésről és arról, hogy mi ez a különleges felület?

KA: Az építés teljesen szokványos tűzd-ragaszd (stitch and glue) technikávak készült. a különlegesség a hajóban az, hogy a dekket teljesen beborítottam egy mutatós furnérral illetve a dörzsléc is egy külön dizájn-elemet képvisel a hajón. A test 3-as nyár rétegelt-lemezből van. Ezért is ilyen könnyű.

MCS: Látom, hogy a beülőn valami különleges karbon szövetezés van. Mesélj erről!

KA: Ez egy karbon hibrid szövet karbonból és nejlonszövetből – 200 g/m2-es. Ezzel egy kicsit nehezebb dolgozni, mert a karbont nehezebb átitatni gyantával és a szövés is könnyen eldeformálódik, ha túl erősen nyomkodjuk az ecsettel vagy hengerrel. Kezdő hajóépítőknek nem is ajánlanám a karbonszövetet, amíg nem tesznek szert egy kis gyakorlatra. A fekete karbon szövet szálainak széthúzkodása jelenti a legnagyobb problémát, mert alóla a világosabb rétegelt lemez kilátszódik és ez esztétikailag nem túl előnyös. Ezt úgy lehet megelőzni egyébként, hogy a szövet alá feketére színezett gyantát viszünk fel. Illetve a szövetet a már térhálósodó enyhén ragacsos gyantára tegyük fel (wet-on-wet módszer).

MCS: Hogyan alakítod ki ezt a gyönyörű, sima és fényes felületet?

KA: Rengeteg gyanta és csiszolás, valamint rengeteg idő és türelem. Ezen a hajón még csak gyanta van, de azt is ki lehet alakítani ilyennek. Lakkozni is lehet, de az elsősorban UV védelem miatt szükséges. A gyantát is föl lehet szépen csiszolni 240-es majd 360-as papírral, excenter csiszolóval jó sokáig alaposan szárazon a matt felület eléréséig. Utána 400-astól fölfelé vizesen. Érdemes csiszolórácsot használni. Ennek a kajaknak csak a tetejét ketten 6 órán keresztül csiszoltuk. 400-as után 600, 800, 1000, 1500, 3000-as papírokkal csiszoltunk.  

MCS: Mia helyzet a rekeszfedéllel?

KA: A rekeszfedél mágneses – a vízállósága megfelel egy bolti műanyag fedélnek.

A cikket összeállította: Mezei Csaba