Egy Melonseed Skiff építése

A 2022-es és ’23-as szezon hajóépítő projektje számomra egy Melonseed Skiff vitorlás hajó volt. A hajó rétegelt lemezből épült, amelynek terveit a selway-fisher.com weboldalon rendeltem. A weboldalon leírtak alapján még nem épült előtte ilyen hajó ezzel a technikával annak ellenére, hogy több 100 vagy akár 1000 Dinnyemag van a világon, bár ezek mind csíkpalánkolással vagy pedig forma-leválasztás technikával-technológiával épültek

A hajó tervei nem voltak túlbonyolítva tulajdonképpen a tervrajzokon kívül csak egy pontokba szedett alig néhány oldalas leírás volt, ezért nagyon sok mindent saját magam kellett, hogy ki találjak. Sok megoldásra korábbi hajóépítési tapasztalatom alapján tudtam rájönni. A terveken nagyon minimális módosításokat hajtottam végre leginkább az árbóc miatt, illetve az eredeti tervek 6 milliméteres rétegelt lemezt javasoltak én pedig négyesből építettem a hajót, de erről előtte megkérdeztem a tervező, aki jóváhagyta a módosítási javaslatokat.

A hajó építése a 2022-es év végén kezdődött el. A hajótest 4 milliméteres okume rétegelt lemezből készült, a lécek anyaga pedig jó minőségű borovi fenyő volt házilag megmunkálva. További faanyagok a hajón (főleg díszítés céljából) mahagóni és zebrafa furnér volt.

Az építés elején az okume rétegelt lemezből kivágtam a hajó alkatrészeit (pl.: rekeszfalakat, palánkokat, merevítőket és egyéb alkatrészeket) A kivágott alkatrészeket még külön a lehető legjobban előkészítettem, ráragasztottam a léc-erősítéseket, ahol lehetett, 3 rétegben epoxiztam is

Az alkatrészek elkészülése után birtokba vettem a műhelyt, ami most kivételesen a lakásomban volt, méghozzá a kislányom szobáját kértem kölcsön a télre. Erre az időre ő pedig megkapta az enyémet.

Ahogy beköltöztem a műhelybe a hajó szinte pillanatok alatt 3D-be került. A tűzd-ragaszt módszerrel összeállított hajótest építése nagyon gyorsan haladt. A hajó egész hosszán végigfutó belső merevítő-gerinc fontos alkatrésze a hajónak: a hosszában és keresztben elhelyezett rétegetlemez lapok ebbe a gerincbe csatlakoznak erős szerkezetet kialakítva.

A főbb rekeszfalak és a talplemezhez kapcsolódó első (legalsó) palánkpár kitöltésre és ragasztására is kerültek, így alakult ki egy stabil alap amire a többi palánkot már viszonylag könnyű volt felfűzni.

Ahogy az összes palánk feltűzésre került, kirajzolódott a hajó klasszikus és kecses formája. Ezután következhetett a lécezés ideértve a belső és külső peremléceket, valamint a dekket tartó merevítő lécezést. Szintén beépítésre került az úgynevezett király-palánk, amely egy vastag léc, ami felül a dekk szintje alatt köti össze a hajóorrot az árbóctámasszal és a svert-szekrénnyel egy erős struktúra-elemet létrehozva.

Amikor ez ezek készen lettek jöhetett a hajó aljának rendbetétele: csiszolás, a kinyomódott epoxi eltávolítása, valamint a hajóorr kialakítása. A hajóorrt alkotó lemez-részek összehozása kihívást jelentett, mert itt eléggé erősen kellett hajlania a lemeznek, de végül sikerült és felkerülhetett rá a tölgylécekből laminált orrtőke. Újabb csiszolás és finomítás után a hajótest megkapta az első epoxiréteget.

Ezután következhetett a hajó utasterének epoxizása 3 rétegben. Itt főleg azokat a részeket kellett bevonni, amelyek a későbbi építési fázisban már nehezen hozzáférhetők. Szintén ebben a fázisban még néhány alkatrész, például az evezővilla került beépítésre.

Ezután kezdődött meg a dekk alkatrészeinek kivágása előzetes epoxizása majd végül a felragasztása. A hajóorr és a svertszekrény között egy nyílást vágtam ki, amelyre egy tető is került. Ennek a tárolónak a tároláson kívül a fő funkciója az árboctalphoz való könnyű hozzáférés, valamint légkamraként való szolgálata.

Ezek után a hajó külső dörzsléce véglegesen fölkerült a hajóra. A léc anyaga teak-fa, amely ragasztva és rozsdamentes acélcsavarral csavarozva lett rögzítve.

Közben azért a svert és a kormánylapát is elkészültek.

A hajó alja egy csiszolás és üvegszövetetezés (120 g/m2) után 3 réteg szinezett epoxi kapott. A szint saját magam kevertem ki. A felület természetesen nem lett olyan tökéletes, mintha egy fényezőműhelyben csináltattam volna, de az amatőr hajóépítőknél szokásos 5 lábas módszer alapján megfelelt a hajó kinézete. Ez azt jelenti, hogy 5 láb távolságról, tehát kábé másfél méterről szemlélve a felület egészen jól nézett ki.

Mielőtt a hajó kikerült a műhelyből még a dekk is kapott 3 epoxi réteget, valamint egy 2 komponensű poliuretán lakk-réteget.

A hajó születés, azaz a lakásból a szabad térre való költözés kétemberes feladat volt. Viszonylag szűk helyen kellett kiügyeskedni a több mint 4 méteres hajótestet, de végül sikerült. Napfényre kerülve igazán tetszetős látványt nyújtott a hajó.

A hajó szerelvényezése már szabad ég alatt folytatódott. Az árbóc az OZ Goose hajómhoz használt szögletes üreges árbóc volt. A hajó árboctalpa és árboctámasza ehhez az árbochoz lett kialakítva. Talán nem meglepő, hogy a hajó vitorlája a jól megszokott és bevált lugger lett.

A hajó tervezője Paul Fisher nagy lelkesedéssel követte végig az építés folyamatát. Az építéséről és a kész hajóról készült fotókat saját weboldalán is megosztotta. Tekintve, hogy ez az első rétegelt lemez Melonseed Skiff a világon, a projektre nagyon büszke vagyok.

A végső simítások után egy kora tavaszi napsütéses, enyhe szeles napon a Velencei tavon megtörtént a hajó vízre tétele.

A vízre-tétel után még készült a hajóba egy lábrács, ami sokat javított a kényelmen.

Az egész 2023-as szezont végig-vitorláztam a hajóval, és nagyon jó tapasztalataim voltak. További részletek a videóban láthatók.

Minden kedves amatőr hajóépítő figyelmébe ajánlom ezt a hajótípust, amelynek megépítése nem túl nehéz, és szinte garantált sikerélménnyel kecsegtet, használata pedig kifejezetten élvezetes. Ezzel az építést felügyelő kisasszony is egyetért 🙂

A nettó, építésre szánt idő 100 óra volt, a projekt teljes anyag-költsége 350 ezer forint. A hajótest súlya végül kb. 55 kg lett. A szállítását egy kis utánfutóval oldom meg.

A Selway-Fisher weboldal a hajótervekkel