A következőkben Sztojka László evezőkészítési leírását követhetjük nyomon. László építette a díjnyertes Ness Boat-ot, Sepiát, a Sea Hent; ezen kívül rengeteg élménybeszámolóval, leírással rendszeresen gazdagítja az oldalt.
A hajóépítők.hu oldalon egyébként letölthető már angol nyelven egy evezőkészítési leírás, de a magyar fordítás még egy kicsit várat magára.
Evezőket már már 4-5000 forintért is be lehet szerezni hajósboltokban, de nyilván az az igazi, amikor az ember saját kezűleg, saját igényeknek megfelelően készíti el a hajózás egyik elengedhetetlen kellékét. A tömbösítés miatt akár maradék faanyagot is lehet használni, ezért az alapanyag ára nem lesz magas, egy kis maradék epoxigyanta, pedig a legtöbb hajóépítőnek van otthon.
Vannak egyszerűbb és bonyolultabb evezők. Házilag nyilván nem feltétlenül kell belekezdeni karbonszálas evező készítésébe, egyszerű rétegelt lemez tollú, “seprűnyél” szárú, vagy pedig lécekből tömbösített alapú evezők átlagos igényekben bőven megfelelnek.
A megfelelő méretű evező kiválasztása
Turahajóknál ez nem túl bonyolult feladat, de jó tudni néhány alapvető dolgot. A kenulapát kiválasztásakor csak arra kell ügyelni, hogy a választott lapát legalább a páciens álláig érjen, s ha ez megvan a nehezén túl vagyunk. Ez után azt kell kitalálni, hogy a későbbiekben milyen beosztást fogunk a kenuban elfoglalni, mert nem árt, ha a kormányos kicsivel szélesebb (tollú) lapátot használ, ez ugyanis megkönnyíti a kormányzást (igaz ugyan, hogy megnehezíti az evezést). Ha a kenuban nagyjából azonos erősségű “motorok” ülnek, a lapátok is lehetnek azonosak.
Kajakevező
A kajaklapát méretének kiválasztása sem sokkal nehezebb, csak egy kicsit nyújtózkodni kell. Itt az a lényeg, hogy (álló helyzetben) a függőlegesen kinyújtott kezünkkel, éppen elérjük a lapát végét . A kajaklapát esetében az életünk nem olyan egyszerű, mint a kenuknál. Választhatunk szimmetrikus és aszimmetrikus lapátot, forgathatjuk jobb illetve bal kézzel. (forrás: www.vizvonal.hu)
Akkor lássuk László leírását és fényképeit:
Kenuevező készítése
Típusok
Szögben megtört szárú evezők:
(az előző két fotó forrása: Nigel Foste: Open canoe technique)
A következőkben egy csíkokból ragasztott „ vidrafarok” típusú evező születését látjuk.
1. –Méretezés: A kenuevező hosszának méretezésekor tulajdonképpen nem a teljes hossz, hanem a szár , vagyis a nyaktól a markolatig mért távolság a fontos. Az evező tollát mindenképpen nyakig merítjük, tehát az a lényeg, ami kint van a vízből és amivel dolgozunk.
Ezt úgy határozzuk meg, hogy beülünk a kenuba, a karunkat vállmagasságban vízszintesen kitartjuk, és a kezünkből egy botot lógatunk a vízbe. A víz színénél lesz az a pont, ahol a toll átmegy a szárba. A toll felületének nagyságát ízlés- és kondíció- függvényében tervezzük, mindenesetre nem érdemes túl nagyra szabni, mert egy egész napos túra után megérezzük a túlméretezett evezőt.
A szár vastagságát úgy válasszuk, hogy kényelmes fogás essen rajta. Átlagos kéznek pl. bevált a 28 X 34 mm méret. A szár anyaga hibátlan, csomómentes, egyenes szálú, sűrű évgyűrűs fenyő. ( luc, esetleg erdei )
2. Ragasztás :
Ha a nyél egy darabból lesz, a négyszög keresztmetszetű rudat a végső méret plusz 0,5- 1 mm-re munkáljuk- gyaluljuk.
Ha több darabból ragasztjuk, elkészítjük a csíkokat, pl. 6 db. 36 X 5 mm vastagot. Összeragaszthatjuk előbb a szárat, de ragaszthatjuk egyszerre is az egész evezőt. Az előre megrajzolt toll- sablon alapján megfelelő számú és szélességű csíkot vágunk, amelyek kiadják a toll szélességét, illetve a markolat darabjait. Itt szabadon lehet engedni a fantáziát a faanyag tekintetében. Epoxival, vagy PU ragasztóval dolgozzunk! Az elemeket egy tökéletesen egyenes felületen ragasszuk !
A szár elemei és ragasztása:
Az egész evező ragasztása egyszerre:
És kész nyers darab.
Egyengető gyalun méretre gyalulva:
Ez kiváltható pl. szalagcsíszolóval
Egy példa az evező méretezéséhez:
Ezen az oldalon tárgyalt evező méretei: alsó rádiusz 12 cm, legnagyobb szélesség 15 cm, hossz 63 cm.
A rajzról átviszem a toll körvonalait majd kivágom, ezután megrajzolom a markolatot és kivágom:
Fölrajzolom a középvonalat, illetve a toll peremének végső vastagságát jelölő vonalakat, ez kb, 2-2 mm, tehát a végső vastagság 4mm. Ez után az egyengető gyalun a nyaktól a csúcsig mindkét oldalon ferde síkokat gyalulok (szalagcsíszoló, kézigyalu), majd a toll gerincétől a szélekig újra ferde síkokat gyalulok.
Elkezdem a szélektől a nyakig gömbölyíteni, majd a toll ferde síkjait ívesre alakítom, előbb rotációs csiszolóval, majd hosszában csiszolópapírral és segédfával. Vigyázni kell, mert a csiszológép könnyen levisz a toll gerincét, vagy belekap a szélébe.
Jöhet a markolat kimunkálása:
Megcsinálom az átmenetet a szárba, majd a szár gömbölyítése következik, előbb felsőmaróval, majd kézi-gyaluval (vagy egyszerűen csak kézigyaluval, ráspollyal, ami van), végül csiszolópapírral befejezem..
A szárat fölcsíszolom 340- ig, a tollat pedig 220- ig; ez után jöhet a laminálás üvegszövettel és epoxival. Száradás után csiszolom, lakkozom, a szárat olaj viasszal kezelem, hogy vizesen ne csússzon és KÉSZ:
Frissítés:
Elkészült egy kajakevező is fából.
Hossz: 220 cm, a lapátok 45 fokos szöget zárnak be, bal kézzel forgatható, tömege 1060 gr.
Anyaga: jegenyefenyő, epoxi, üvegszövet, karbon-aramid szövet. A kenuevező projektben leírt módszerrel készült, csak egy kicsit macerásabb a dolog.
Kapcsolódó fórumtéma – “Evezők készítése otthoni körülmények között”
Hungarian