Variációk SecPerc kenura

Az amatőr hajóépítés egyik nagy előnye a benne rejlő innovációs potenciál. Az anyagok egyszerűsége és viszonylagos olcsósága miatt az ötletek megvalósítása könnyen kivitelezhető, legyen az egy hajótest módosítása, vitorlázat fejlesztés, vagy bármi más. A következőkben a 2021-es év Amatőr Hajóépítője Díj különdíjasának, Debreczeni Józsefnek a cikkét olvashatjuk a SecPerc kenu fejlesztéséről.

A SecPerc kenut az eredeti Michael Storer terv Mezei Csaba kiváló fordítása alapján építettem meg, a fenekét 6 mm-es, az oldalait pedig 4 mm-es okumé, három rétegű rétegelt lemezből, azonban a táblákra való kirajzolást megváltoztattam, hogy a fenéklemez a 6 mm es lemezből legyen, szűken, de kijön a hatos táblából. Üvegszövet erősítést nem csináltam, csak az alsó éleket lamináltam be üvegszövet csíkkal.

Először a terv szerint csináltam meg az alsó gerincet, vastagabb borovi fenyő lambériából, a fölső sarok erősítések mellőzésével, azonban a próbaút során úgy ítéltem meg, hogy nehezen fordul, elegendő csak a hátsó szkeg, így az első részt a hátsó szkegig legyalultam egy kb. másfél centi magas léc meghagyásával a gerinc vonalában. A kenu így is jól tartja az irányt, de sokkal könnyebben kormányozható.

Tapasztalatom még, hogy az üléseknél kellett egy külső 4mm-es (lehet 6-os is) lemez csíkon átcsavarozott és ragasztott erősítés, mert az okumé lemez egy darabon, a belső ülés tartó lécnél megpattant, a rétegek az ülés mellett nem bírták a húzó feszültséget. Az erősítést követően már semmi gond nincs.

Szintén nem készítettem belső perem lécet, így csak kívül fut körbe, de bőven elég merevséget ad. A kikötéshez, veret helyett egy ék alakúra gyalult léc darabot ragasztottam be a két végén belül, fölül, majd ezt átfúrva egy vékony kötél gyűrű egy egyszerű megoldás.

Két réteg epoxi van rajta, amit hengerrel vittem fel, és két réteg poliuretán lakk.

Jó is szép is lett a kenu, bár nem 5-10 óráig tartott megépíteni, mégis hamar hiányzott megint a hajóépítés öröme.

Mint minden kenunál az egyensúly megőrzése egy kevés gyakorlatot igényel, ez hamar kialakul, de a váratlan mozdulatok így is meglepetéseket okozhatnak. Ezen segít a támasz test. Mivel hajónk van több, és a legutolsóként épített Libát (OZ Goose) nagyon szeretjük, csak jót tudok mondani róla, úgy döntöttem, hogy a kenuhoz építek egy külső támaszt, polinéz mintára, de csak evezéshez. A külső támaszok általában V keresztmetszetű testek, ezeknek elég jelentősen bele kell süllyedni a vízbe, hogy elég felhajtóerejük legyen, és a terhelés változásánál is viszonylag nagy oldaldőlésnél lesz számottevő felhajtóerő változás. Ez nem zavaró, ha vitorláznak vele, de evezésnél jobbnak gondoltam a minél kisebb oldalirányú dőlés változást. Ezért úgy döntöttem, hogy lapos fenekű támasztestet építek. Szinte magától adódott a SecPerc kenu alakja a méretek megváltoztatásával. Mivel 4 mm es okumé lemezből akartam ezt is megépíteni, egy tábla megvásárlásával, így adódott a hossza 2,5 méternek.

Kiindulásként az eredeti méreteket megváltoztatva a hossza a felére, a magassági méretek szintén a felére, a fenéklemez pedig az eredeti méretek negyedére változtak. Az oldal végeknél azonban nem akartam a lemezből levágni, így az utolsó szakasz hosszabb, a lemez végéig tart. A fedélzet lemez természetesen néhány centivel szélesebb és hosszabb a fenéknél. Ezt a már az összeépített fenék és oldal lemezek, valamint a felragasztott szegélyléc elkészülte után lehet pontosan és könnyen kirajzolni, ráhelyezve a lemezre és körberajzolva, vigyázva arra, hogy szimmetrikus legyen. Így kiszerkesztve és kivágva az egész, egy tábla kb. kétharmadából kijön. Az összeállítás vegyesen történt, a fenék az oldalakkal kikenéssel, az oldalak és a fedélzet összeragasztása sarokléccel készült. Én saroklécként egy kb. 20 mm oldalú, derékszögű háromszög keresztmetszetű fenyő lécet használtam, amit a ragasztás után a fedélzet síkjára lecsiszoltam. Az alsó élek 20 mm széles üvegszövet csíkkal vannak kívülről belaminálva, nem az erősítés miatt, hanem az esetleges, a falemez rétegek közötti hiányok lezárására. Volt korábban ilyen gondom az epoxi kikenés ellenére. Itt lehetett elgondolkozni, hogy milyen magasak legyenek a kereszttartókhoz kapcsolódó magasító lécek, egyrészt azért, hogy a terheléskori vízvonala megegyezzen a középső testtel, továbbá, hogy evezéskor mennyivel kell az ülések mögött lennie, hogy ne zavarjanak se elöl, se hátul, bármely oldali evezésnél. A számolgatás és a próbák során kialakultak a méretek, amik aztán a használatnál helyesnek bizonyultak.

Én a magasító léceket három darab 4 mm-es összeragasztott okumé lemezből vágtam ki, és a hajótest belső oldalára ragasztottam őket, de a pontos illesztés és ragasztás a fedélzet miatt elég macerás, így szerintem sokkal könnyebb a külső oldalra ragasztani 6- 8 cm hosszban. Így sokkal könnyebb lett volna összeállítani, elegendően erős, és evezéskor nem amúgy sem ér a vízbe, mivel a támasztest merülése a használat során általában 2-3 cm.

A kereszttartók 20×35 mm-es fenyő lécek, amiket a kenu belső peremére való felfekvésnél kb. 30-30 cm kifelé-befelé hosszal két oldalról 5 mm-es keményfa léccel megerősítettem, mivel itt van a maximális nyomaték. Így bőven elég erősnek bizonyult. Az aljára felragasztott lécdarabok biztosítják, hogy oldalra ne mozduljanak el, ill. a fix távolságtartást. Az első kereszttartó hossza 185 cm, a hátsóé pedig 173 cm. Ez természetesen változhat, ha a kenu vagy a támasztest szélessége kis mértékben eltér, fontos, hogy a kenu és a támasztest tengelye párhuzamos legyen. Lényeges a kereszttartó talpak elhelyezése a megfelelő helyre, hogy ne zavarjon az evezésben. Én az első ülés hátsó síkja mögé helyeztem 34,5 cm-el az első talpak tengely vonalát, a hátsó ülés hátsó síkja mögött pedig 31,5 cm-re pedig a hátsókat.

A kenu és a kereszttartók, valamint a támasztest összekapcsolását egyszerűen kapcsos gumikötelek biztosítják (8 db 5 mm-es, 75 cm hosszú), és tökéletesen megoldják, mivel evezéskor nem keletkeznek olyan erők, mint vitorlázáskor, viszont gyors, egyszerű, és nem lazul le. Gumikötél és műanyag kapocs hajós boltokban kapható.

Kipróbáltam és jól működik, hogy mély vízben a belső oldalon a vízbe lógatott és a középső üléshez kötött egyszerű kötéllétrával, fürdésnél be, illetve ki lehet mászni könnyen a vízből. Ez egy támasz nélküli kenunál elég bajos. A méreteket rajzban megadom, vagy a fotókon látszanak a részlet megoldások, kismértékben persze el lehet térni tőle. Ha az építéssel, anyagokkal kapcsolatban kérdés merülne fel, szívesen segítek benne további tanáccsal.

Jó hajóépítést és evezést kívánok.

Debreczeni József
Amatőr hajóépítő