A festés általában véve tartósabb mint a lakkozás, valamint jobban védi az epoxigyanta felületét, és a fát. A lakk viszont jobban takarja a felületi egyenetlenségeket. Fontos, hogy a legfelső felület (fedőréteg) tartalmazzon UV védelmet.
Ezen a Web-oldalon tárgyalt hajókat általában belül lakkozzák, kívül pedig lakkozzák vagy festik.
Amennyiben hajónkat zárt helyen, csónakházban tároljuk, jobb a fa természetes rajzolatát megőrizni és elég a lakkozás, ha viszont szabad ég alatt tároljuk, érdemes a festést megfontolni legalább kívül – ekkor a tárolás bakon fejjel lefelé történjen.
Alapvetően két fajtája van a festékeknek és lakkoknak:
1. Hagyományos (1K) – könnyen vihető fel de hosszabb idő alatt szárad meg. Szebb a fénye és kellemesebb a használata (nem szagos)
2. Kétkomponensű (2K) – kemény és tartós de házi módszerekkel nehéz igazán szép felületet alkotni. Vigyázat, a párája mérgező lehet! Alapozás nem mindig szükséges.
A festékek és lakkok használata során mindig tartsuk be a használati utasítást! A professzionális munka sokban múlik a rétegek számán, és az azok közti csiszoláson.
A következőkben Sztojka László (a Ness Boat, és a Sea Hen építőjének tapasztalatait olvashatjuk a festés-lakkozás témában:
Tapasztalatok lakkozásról
‘Miután megbeszéltük, hogy az UV álló gyanta nem (eléggé) UV álló, legalábbis azok a középkategóriás, széles közönségnek szánt epoxik, amit mi használunk, nem, bele kell törődnünk, hogy a finis lakk vagy festék lesz. Az UV állóságon túl a lakkozott felület még lényegesen szebb is, mint az epoxi, ami a karcállóságot illeti, bizonyos lakkok fölveszik a versenyt az epoxival.
A védeni kívánt felület a mi hajóink estében általában tömör fa, rétegelt lemez, vagy a két előbbi bármelyike üvegszövettel laminálva.
Kezdjük a tömör fával, illetve rétegelt lemezzel, laminátum nélkül.
Hagyományos hajólakk (olaj, alkid-gyanta, vagy ilyesmi alapú): el lehet tekinteni az alapozástól, elég maga a lakk, a használati útmutató szerint felhordva. Általában első rétegekhez erős hígítást ajánlanak, majd mind kevésbé hígítva, végül hígítás nélkül fölhordva. Ahhoz, hogy használható felületet kapjunk, min 8, de inkább 10- 12 réteg szükséges. Ha azt akarjuk, hogy szép is legyen, rétegenként, de legalább minden második réteget át kell csiszolni.
– előnyei: könnyen felhordható ecsettel, hengerrel, nagyon jól terül, szép felületet ad, általában mély borostyán színű. Könnyen javíthatók a kis sérülések, nagyobb felületeknél is egyszerű a javítás: fáig csiszolok és lakkozok. Ára általában kedvező. Gondos karbantartás mellett nagyon hosszú életű, ez azt jelenti, hogy a teljes felületet enyhén átcsiszolva még azelőtt átlakkozom, mielőtt megindulna az erózió. Körülményektől és használattól függően mondjuk 2-3 évente.
– hátrányai: általában hosszú száradási idő, előfordul, hogy 3 nap is eltelik, mire csiszolható, jóllehet a gyártók gyakran ezt néhány (8-10 ) órában adják meg. Emiatt egy szép felület előállítása nagyon elhúzódhat. Nem annyira ellenálló a mechanikai behatásokkal szemben, mint a PU lakkok. Könnyen megfolyik ferde, vagy függőleges felületeken.
1K PU lakk: Alapozás szükséges hozzá! (tapasztalati alapon, akár a gyártó véleményével ellentétben is) Ez lehet PU alapozó, vagy epoxi. Egyébként ugyanúgy működik, mint a hagyományos lakkok. Fölhordható ecsettel, hengerrel, és szórható is. Szórásnál az volt a tapasztalatom, hogy könnyen megfolyik, a profi autófényező is megfolyatta, amit vele csináltattam. Ez érvényes egyébként az ecset-henger módszerre is. Az alapozóval kapcsolatban az volt a tapasztalat, hogy a 2K PU alapozó valami módon nem volt teljesen kompatibilis az epoxigyantával. Ott ahol meggyűlt, és vastagabb réteget képezett, pl. palánkok találkozásánál, helyenként elvált az epoxitól.
– előnyei: könnyen kezelhető, a hagyományos lakkokhoz hasonlít, általában nem terül olyan jól, és nem olyan szép a végeredmény, mint az előbbiek estében, ám sokkal ellenállóbb felületet ad, mint ezek. Aránylag kedvező ár.
– hátrányai: aránylag lassú száradás
2K PU lakk: epoxi vagy 2K PU alapra vihető fel. Elvileg ecsettel-hengerrel is működik (erről nincs tapasztalatom), de előnyei igazából a szórással mutatkoznak meg. Szórással 2-3 rétegben nagyon szép, és ellenálló felületet ad, a rétegek közt kb. fél-háromnegyed óra szünettel. Előbbiekhez képest sokkal ellenállóbb felületet ad.
– előnyei: gyors használat, ellenállóság
– hátrányai: körülményes a javítás, magas az ára, kb. kétszerese a hagyományos lakknak azonos márkán belül
Akril: ugyanúgy működik, mint a 2K PU, tulajdonságai hasonlóak, ha nem jobbak. Kísérleti jelleggel lakkoztuk a Sea-hen kis vitorlást autó-akrillal epoxi alapon, két szezon után beszámolhatok a tapasztalatokról. Nagyon jó a tapadása az epoxin. Nagyon jó a rugalmassága, kisebb benyomódásokon nem repedt meg, csak extrém sérüléseken. Nagyon jó a karcállósága. A hajócska nagyon intenzív használatnak volt kitéve, a fiam az Optimist csapattal edzett egész nyáron, volt ott ütközés, horzsolás, minden ami kell. Helyenként a dörzslécről teljesen lekopott, ami érthető is. Máshol csak le kellett törölni róla az Optik fehér festékét. Az UV állóság föltehetően nagyon jó, hiszen az autókon is bírnia kell. Amire nincs adatom, az a tengervíz-állóság. Lehet, hogy ez lesz a jövő hajólakkja… Ezt a sok dicséretet ne tekintsétek ajánlásnak, hiszen mindössze 2 éve tesztelem. Majd 2-3 év múlva újabb beszámoló.
Laminált felületek lakkozása
1K PU, 2K PU, stb, a fentiek szerint. Itt a vízzárás és a mechanikai védelem már adott, az UV védelem, és az esztétikum a lakk feladata.
Szeretném rögzíteni, hogy a fent leírtak az én szubjektív véleményemet, tapasztalataimat, illetve különféle hajólakk tesztekben olvasottakat tükrözik. Nem vagyok profi fényező, ezért nem garantálhatom, hogy az én ajánlásaim a legjobbak. Márkától, típustól függően nagyon eltérően viselkedhetnek a lakkok, ezért a gyártó utasításai a mérvadóak.”
Hungarian