Business Joomla Themes by Justhost Reviews

LadiX - az ideális horgászcsónak

Kategória: Hírek Közzétéve: 2018. október 26. péntek Írta: csaba_admin

A LadiX építése már jó-pár évvel ezelőtt megfogalmazódott bennem. A hagyományos ladikok építési módszerét már több mint 10 éve elkezdtem tanulmányozni, és sokat gondolkodtam azon, hogyan lehetne házilag, belátható időn belül, és nem túl nagy anyagi ráfordítással egy ilyen hajót építeni.

Akkoriban jutottam hozzá egy Somlyó szigeti (RSD) kis telekhez, amelyhez stég is tartozott. Akkor még a horgászat is fontos hobbi volt számomra, úgyhogy komoly horgász-hajós terveket szövögettem. Azóta változtak a dolgok. A ráckevei telek ugrott, és a horgászat helyét átvette az amatőr hajóépítés. A LadiX viszont maradt.

Mindezek mellett volt még egy extra motivációm a hajó megépítéséhez. Az anyai nagypapám világ életében nagy pecás volt, gyerekkoromban párszor horgásztunk is együtt. Papa mindig is szeretett volna építeni egy ladikot, amelyhez egy ponton be is szerezte a szükséges alapanyagokat. A bordák, a far-, és orrtükör el is készültek, valamint megvoltak a jó minőségű borovi-deszkák is. Az élet azonban közbe szólt. A 90-es években több gyermeke is építkezésbe fogott, ahol nagypapám sokat segített, a borovi-deszkákból pedig valahogy zsaluzat lett, amely a használat során tönkrement. A többi alkatrész évekig pihent a padlásunkon szinte el is feledkeztünk róla mígnem egy napon valamiért felmentem a padlásra, és megtaláltam a szépen megmunkált akácfa bordákat és a többi alkatrészt. Szüleim már alig emlékeztek rá, hogy mik is voltak azok a furcsa fadarabok, de végül édesapám elmondta, hogy a nagypapa rég elfeledett projektjének a darabjait találtam meg. Talán ekkor fészkelt be magát a gondolat a fejembe, hogy egyszer én bizony megépítem ezt a hajót.

A kutatásaim során összeszedett tervrajzokat megosztottam Michael Storer-rel, aki kicsit áttervezte a hajótestet, és a hagyományos ladik formát átültette az általa használt és terjesztett amatőr hajóépítési módszerre. Michael tervei évekig pihentek a fiókomban mígnem eljött a 2015-ös év, amikor is az Amatőr Hajóépítők Közössége részt vehetett az éves BoatShow-n, ami éppen egybe esett a fegyver-horgász-vadász kiállítással. A BoatShow standján egy Eureka kenut építgetünk, illetve különféle információs anyagokkal igyekeztünk népszerűsíteni az amatőr hajóépítést. A szomszédos kiállításról viszont egyre csak áramlottak a pecások, és szinte mindenki azt kérdezte, lehetne-e egy horgászhajót építeni így (rétegelt lemezből, epoxival). Az elméleti válasz egyértelműen az volt, hogy igen.  Sőt még létező modelleket is tudtunk ajánlani (pl.: SecPerc Elektró, HP Ladik), de már akkor éreztem, hogy egy kifejezetten erre a célra kifejlesztett hajóra volna szükség.

Elővettem hát a terveket, és nekiláttam az előkészületeknek. Készült két makett, illetve több hajóépítővel is megosztottam a terveket, és próbáltam rábeszélni őket, hogy építsenek meg egy prototípust, de végül senki sem vállalkozott erre. Nekem más, akkor fontosabb projektjeim voltak (pl.: OZ Goose, a kanadai fa-vászon kenu), de végül mégiscsak belekezdtem az első LadiX építésébe.

Maga az építés nagyon könnyű volt, inkább az okozott nehézséget, hogy a Storer-féle terv módosításait dokumentáljam, és validáljam. A tervek néhány helyen hibásak is voltak, ezeket is javítani kellett.

Először a rekeszfalakat építettem meg, amelyhez barkácsboltban kapható léceket használtam erősítésként. Később kivágtam az oldalsó és a fenékpaneleket. A tervvel ellentétben én három darabból raktam össze, mert éppen az volt otthon (nyír lemezek), így megspóroltam a 122x244 cm-es lapok vásárlását. A hosszanti merevítő léceket szokás szerint nem vásároltam, hanem olcsó deszkaanyagból saját magam munkáltam ki – ezzel komoly összegeket spóroltam meg.

A hajó készen állt a 3D-be való kerülésre. Ekkor jöttem rá, hogy milyen tekintélyes méretű ez a vízi jármű. A műhelyemet keresztbe-hosszába jól kitöltötte. Az építés mindenesetre folytatódott, és a korábbi hajóépítő tapasztalatomat felhasználva nem is okozott különösebb problémát. A nagy méret és felület miatt elég rendesen fogyott az epoxi kissé behozva a faanyagon elért spórolást. Mindennel együtt csaknem 9 kg gyanta + térhálósítót használtam el, ami már csak magában csaknem 50 ezer forint költséget jelentett – bár hozzá kell fűzni, hogy egy készen vásárolt hajó ára a LadiX építési költségének a többszöröse – de erről kicsit később.

Ahogy a hajótest kialakult láthatóvá vált, hogy milyen erős, és robosztus ez a LadiX. A nagyméretű légkamrák (3 db) biztonságossá teszik a hajót, valamint tárolásra is alkalmasak. Az erős peremlécezés (melyet egyébként olcsó tetőlécekből készítettem) szintén sokat növel a hajó szerkezeti stabilitásán. Ezeket talán lehetne vékonyítani a súlycsökkentés miatt, de azért nem is ártanak. Biztos többen fognak módosításokat végezni a hajón (pl.: a légkamra-tárolókat módosítani, árnyékolót építeni a hajóra, esetleg megnövelni a hajótest hosszát); ezekről remélem beszámolnak majd a hajoepitok.hu fórumán.

A fenéklemez felragasztása után következett az alsó hosszanti vezetőlécek felragasztása, az üvegszövetezés és a felületkezelés. A két léc a szerkezeti merevítésen túl a vízen haladást is segíti kis sebességnél irányban tartva a hajót. A prototípust alját nem borítottam be teljesen üvegszövettel. Fölöslegesnek tartottam, ezért csak az éleket (illesztéseket) és a vezetőlécek felületét lamináltam üvegszövettel – 50 mm széles szalagot használva. Véleményem szerint nagy terhelés során is elegendő a szalagozás, de biztosan lesz hajóépítő, aki az egész hajó alját bevonja majd üvegszövettel. A hajó oldala 4 mm-es az alja 6 mm-es lemezből készült. Az előzetes tesztek alapján ez elegendő. A maximális ’masszivitás’ érdekében lehet az egész hajót 6-os lemezből építeni, de akkor a súly is növekszik. Végül a hajó külsejét színezni is akartam, és erre a célra epoxi színező pasztát használtam. Azt hiszem ez a legolcsóbb megoldás (az egész hajóra nem került ezer forintba sem), és a felület is egészen jó lett. Arra kell vigyázni, hogy a paszta jól elkeveredjen a gyantával, mert nekem sikerült úgy elkevernem, hogy egy kis részen nem kötött meg a gyanta, illetve a színező-paszta, ezért ott javítanom kellett utólag. Ha hajó belsőjét egyébként meghagytam natúr színűnek, és csak 3 rétegben epoxiztam. A barna színű elülső dekk egy maradék szín-furnérozott lapból készült.

A hajó utasterének aljára valószínűleg praktikus lenne egy kivehető lábrácsot készíteni, hogy horgászat közben kényelmesebb legyen a hajóban eltöltött idő. Ezen kívül két evezővilla beépítését is érdemes lenne kipróbálni, hogy szóló pecás is meg tudjon tenni nagyobb távolságokat evezve.

Szóval elkészült a hajó, úgyhogy jöhetett a vízre-tétel. A hajót egyedül is tudom mozgatni a kis sólyakocsim segítségével, de autó tetejére csak ketten tudtuk feltenni. A hajótest súlya kb. 50 kg. Az én kompakt méretű autóm csomagtartóján gond nélkül szállítottam, bár utánfutón valószínűleg kényelmesebb lenne. Első alkalommal ketten-hárman evezve próbáltuk ki a hajót. Három átlagos súlyú hajóst könnyedén elbírt a LadiX. A stabilitás nagyon jó: próbaként felálltam a középső ülésre, illetve a peremre is kiültem, de az instabilitásnak nyoma sem látszott, még nagy hullámok közepette sem. A hajó viszonylag jól halad evezve, de azért nem vízitúráznék vele. Pár kilométer azért gond nélkül ment a Dunán sodrásnak ellent. A fordulékonyságra sem volt panasz, pár mozdulattal teljesen körbe tudtuk fordítani a hajót a saját függőleges tengelye körül.

Egy héttel később motorral is kipróbáltuk a hajót. Kölcsönkaptam egy 6 lóerős külmotort. Nos meglepően jól ment a hajó, és a nagy terhelés ellenére a fartükör nem mutatott gyengeséget, a motor jól kapaszkodott rajta. A Dunán felfelé 18 km/h sebességgel haladtunk, a hajótest csaknem teljesen felsiklott, és a relatív gyors fordulókat és a hullámokat is jól bírta. Egyetlen gyengeséget tapasztaltunk: nagyobb sebességnél az hátulsó utastér erősen „huppogott” – ez az a felület, ahol a hullámok és a vízfelület leginkább terhelik a hajó alját. Hasonló problémát tapasztalt Michael Storer az OZGoose-zal is, ezért módosított annyit a hajón, hogy a kérdéses területre két darab hosszanti merevítő lécet rakott (belülre), ami megoldotta a problémát. Ezen kívül tapasztaltam, ha egyedül ültem a hajóban akkor menet közben a hajó orra nagyon kiemelkedett a vízből. Ez a könnyű motorcsónakoknál általános probléma, a megoldása egyszerű. A gázkart egy hosszabbítóval kell megtoldani, és a középső ülésre kell ülni, így a hajó kiegyensúlyozottan tud haladni.

A hajó megépítése nekem 100 ezer forintomba került. Ennek fele az epoxi, térhálósító, üvegszövet és színezőpaszta volt. A másik fele pedig a faanyag. A faanyagnál még tudtam volna valamennyit spórolni, mert azért használtam némi gyalult lécanyagot, illetve a rétegelt lemez viszonylag jó minőségű (vízálló ragasztású) volt. Tekintve, hogy a hajó teljes felületét bevontam epoxi-gyantával, használhattam volna olcsó fenyő rétegelt lemezt is, bár ha egy igazán tartós hajót szeretnénk, akkor azért érdemes megvenni a minőségibb rétegelt lemezt. Az építéssel eltöltött idő kb. 35 óra volt (ami 2 hónapig húzódott), de le lehetett volna faragni ebből is. Szerintem 2 hétvége alatt a hajó könnyedén megépíthető. 

Összegzés:

A 2015-ben írt cikkemben felvázoltam az ideális horgászcsónakkal szemben támasztott elvárásokat, amelyek a következők voltak:

1/ Kényelem: a hajó legyen elég nagyméretű ahhoz, hogy akár több horgász/hajós is elférjen, le tudjon ülni, kényelmesen tudjon utazni, és horgászni is a hajóból. – ez teljesült

2/ Stabilitás, menettulajdonságok: a hajó legyen stabil, viszont meghajtása ne okozzon gondot, akár evezővel, akár motorral. Iránytartása legyen jó, és állva is lehessen belőle horgászni. – ez is teljesült

3/ Nagy teherbírás: a hajó legalább két ember + csomagok súlyát könnyedén elbírja, ami 250-300 kg terhelhetőséget jelent. – ez is teljesült

 4/ Könnyű szállíthatóság: a hajót ne kelljen a vízen tárolni, súlya akkora legyen, hogy azt használat után két ember könnyedén ki tudja emelni a vízből, és akár autó csomagtartóján szállíthassa. – teljesült

5/ Meghajtás: a hajó tudjon befogadni egy külmotort (belső égésű, vagy elektromos), viszont evezővel is jól lehessen vele haladni. Ha jó a szél, lehessen rá tenni akár egy egyszerű rigget is. – a rigget még nem próbáltuk, de egyébként teljesült

6/ Könnyű építés, esztétika: és mindezt akár otthoni körülmények között meg lehessen építeni, egyszerű szerszámokkal, különösebb szakértelem nélkül is. A hajó nézzen ki jól, hordozza magában a praktikusságon túl a hagyomány tiszteletét, megjelenése legyen „hajós”. – ez is teljesült

Mindezek után kijelenthető, hogy sikerült megalkotni az ideális horgászcsónakot, bár ez nyilván az építők visszajelzéseitől is függ majd. Az építési útmutató hamarosan elkészül, és szinte biztos vagyok benne, hogy a 2019-es szezonban több LadiX fog épülni és a vizeken hasítani kis hazánkban, és talán azon is túl.

A LadiX elkészültét nagypapám sajnos már nem élte meg. Ha még köztünk lenne, biztosan elmennénk pecázni együtt. A hajót az ő tiszteletére Papának neveztem el, és az eredeti ladik-bordák egy-egy kis darabját elrejtve beleépítettem a hajóba.

A projekt létrejötte több ember lelkes támogatásának is köszönhető. Köszönet Michael Storernek a hajótervek elkészítéséért. Köszönöm Mincsik Regőnek és Póczi Istvánnak a hajó méretarányos modelljeinek megépítését, Juhász Jenőnek és Kanozsai Zoli bácsinak a sok eszmecserét és a próbautak során való segítséget.

A LadiX gazdagon illusztrált, színes, amatőr hajóépítők számára készített építési útmutatója hamarosan megrendelhető lesz a hajoepitok.hu oldalon

Egy kisfilm a hajó vízre-tételéről és a próbaútról evezővel, motorral

Kapcsolódó fórumtéma

Találatok: 198