Business Joomla Themes by Justhost Reviews

2/ A gőzölés

Kategória: Wood-canvas kenu Közzétéve: 2016. március 15. kedd Írta: csaba_admin

Ez a munkafolyamat, amitől a leginkább tartottam. Még sosem csináltam ilyet előtte. A korábban említett két könyv sok segítséget adott, főleg az apró buktatókkal kapcsolatban.

A feladat 35 db 4 mm vastag juharlécet (bordák) és két 2,5 cm vastag kőrislécet kell meghajlítani egy gőzölő-doboz segítségével.

 

A gőzt egy bogrács víz forralásával állítottam elő. A fotón látható tűztér hasznos volt, mert jól be lehetett fűteni, s a közelében nem égett le a lábunk. A keletkező gőzt egy erre a célra készített fedő, és rugalmas csődarab segítségével bevezettem a dobozba. Az elején csináltam egy próbagőzölést, ami nagyon hasznos tapasztalatokkal látott el. Rájöttem, hogy nem szükséges napokig áztatni a bordákat, elég csak a gőzölés előtt egy pár percre vízbe mártani. A hatás ugyanaz, de fa rostjai nem tágulnak ki. A próba közben ötből kettő bordát eltörtem, pedig középen kezdtem, ahol az ív nem olyan nagy. A töréseknek valószínűleg az áztatás volt az oka, illetve az, hogy miután az első három bordát kivettem a dobozból, az ajtaját nyitva felejtettem, ezért a bordák kissé lehűltek. A következő 32 borda gőzölése során egyetlen törés sem volt, pedig a hajóorr felé csaknem 180 fokos szögben kellett meghajlítani a léceket. A dobozba egyébként egyszerre 12 db borda fért be, és egy órányi intenzív gőzölés után lágyultak meg teljesen. A tüzet folyamatosan táplálni kellet, hogy a víz lobogása nem álljon le.


A gőzölő
-felszerelés


A gőzölődoboz belülről


A próbagőzölés során meghajlított bordák.



Az egyik törött borda

Maga a hajlítás igazán élvezetes tevékenység. Jó érezni, ahogy a jól meggőzölt, forró fa hagyja magát, és enyhe nyomás hatására szépen rásimul az építősablonra. A dobozból kivett fát viszonylag gyorsan odavittem a sablonhoz (kb. 5 lépés), és minél hamarabb elkezdtem hajlítani. Itt nagyon jól jött a segítség, de egyedül is jól ment. A dobozba sorrendben elhelyezett lécek közepét, (és a sablonon a helyüket is) előre bejelöltem, hogy tudjam hova kell raknom. A hajlításkor nem lett volna elég idő a méregetésre. A meghajlított bordákat szorítócsipesszel rögzítettem a habléchez. A sablon íve elég jól kiadta a bordák helyét, de azért néha kellett erőltetni egy kicsit (pár esetben a lécen lévő csomók miatt megvetemedett), pár esetben egy darab léccel és facsavarral szorítottam a helyükre. A fa 24 óra után már megtartotta az alakját. Másnap szépen végigszögeltem (réz szögekkel) az összes bordát – itt még volt némi lehetőség a korrigálásra, illetve a bordák egymáshoz viszonyított távolságának alakítására. Sok helyen volt 1-2 mm eltérés a bordák közötti távolságokban, de a fa természetes hajlása, és vetemedése nem mindig engedte meg a teljes pontosságot. Az összkép mindenesetre nem lett olyan rossz.


A 35 db borda hajlítás után

Csiszolás közben



A rakoncátlan bordákat ilyen lécdarabokkal szorítottam a helyükre

Ha elfogyott a szorító, jól jött a kábelkötegelő


Ekkora repedés még tolerálható

Az orrtőkét hajlításával már meggyűlt a bajom. A kőris-lécek közül mindössze egyet sikerült meghajlítanom, a többi eltört (az összes tartalék is), pedig több mint 3 órán át gőzöltem őket. Elképzelhető, hogy a faanyag túl száraz volt. Még gondolkodom, milyen fával próbálkozzak. Hajlításra a juharon, és kőrisen kívül alkalmas még a tölgy, nyír, bükk, szil, cédrus, és nyár. Persze lehet próbálkozni laminálással is (csíkokat egy formába szorítva összeragasztok), még meglátom. A palánkolás megkezdése előtt ennek a végére kell járnom.

Törött és repedt kőris orrtőkék

UPDATE: Próbálkoztam még egy darabig, de sem a kőris, sem a tölgy, szárazon vagy előáztatva 4 órás gőzölés után sem tudott úgy meglágyulni, hogy rendesen lehessen hajlítani. Az okok lehettek: 1/ a nem elég nagy nyomású gőzölés miatt a gőz nem tudott bejutni a fa mélyebb rétegeibe. 2/ túl hideg az idő (10 Celsius fok alatt), 3/ nem megfelelő a faanyag - a legvalószínűbb mindezek kombinációja.

Tekintve, hogy haladni szerettem volna a hajóval, valamint nem akartam több értékes faanyagot pazarolni, életbe léptettem a B tervet: néhány mm vastag tölgy csíkokat gőzöltem, formába hajlítottam (simán ment), száradás után pedig ragasztottam. A ragasztás száradása után megmunkáltam az alkatrészeket. A forma miatt gyaluval nehéz lett volna, úgyhogy a régi-jó csiszolós flexet vettem elő, és formáltam vele megfelelőre a darabokat. A két borda helyét fűrésszel, és favésővel alakítottam ki. A behelyezett orrtőkéket lenolajjal lekentem, és rozsdamentes csavarokkal rögzítettem.

A gőzöléshez készített kalodákban a laminálást is el lehetett végezni

A két orrtőke (az egyik megmunkálás után, a másik előtte)

A bordákkal a palánkolás előtt már csak annyi dolgom volt, hogy megcsiszoltam őket (szalagcsiszolóval). Az egyenetlenségeket, kisebb vetemedéseket eltüntettem, hogy szépen rájuk lehessen rögzíteni a 4 mm vastag fenyőléc palánkokat. A bordákat, és a palánkok belső felületeit két réteg lenolajjal is kezeltem, mert palánkolás után már nem lehet hozzájuk férni.

Leolajjal kezeltem a bordákat, mielőtt elkezdem a palánkolást

A sablon tetején látható léc egyébként arra szolgál, hogy a bordák közepét odaszorítja a sablonhoz. Hajlításkor a bordák és a léc közé faékeket vertem. Száradás után pedig magát a lécet szorítottam oda a bordákhoz, mert azok még akkor is hajlamosak voltak kissé kirugózni.

A sablonnal kapcsolatban az a tapasztalatom, hogy sokkal erősebbre kellett volna építeni. A hajlítgatás, kalapálás, illetve a felhelyezett bordák kifelé ható feszítése több helyen is szétfeszítette a formát, amelyet nagyméretű párhuzamszorítókkal húzattam a helyükre ideiglenesen.

A következő rész: Palánkolás

Találatok: 529