Business Joomla Themes by Justhost Reviews
  • Gyönyörű, házilag is megépíthető, nagy teljesítményű hajók
  • Amatőr Hajóépítők Éves Találkozója
  • Egyszerű hajóépítő technológiák
  • Építési útmutatók megrendelése
  • Projektek
Magyar nyelvű, részletes
építési útmutatók amatőr
hajóépítők számára.
Csatlakozz a Fórumhoz! Tedd
fel kérdéseidet, és konzultálj
tapasztalt hajóépítőkkel.
Mutasd meg saját kezűleg épített
hajódat a nagyvilágnak!
Regisztráld a Hajóregiszterbe!

Ideális horgászcsónak

Készült: 2015. február 25. szerda Írta: csaba_admin

Évek óra folyik a diskurzus a hajoepitok.hu oldal fórumán, és más helyeken is az ideális horgászcsónakokról. Ami egyértelműen megállapítható, hogy tökéletes horgászcsónak nincs, az ideális csónak jellemzőit pedig mindenkinek a saját igénye határozza meg.

Mindenesetre néhány szempontot vagy elvárást kiemelhetünk, amelyek sokszor felmerültek a beszélgetések során:

  • Kényelem: a hajó legyen elég nagyméretű ahhoz, hogy akár több horgász/hajós is elférjen, le tudjon ülni, kényelmesen tudjon utazni, és horgászni is a hajóból.
  • Stabilitás, menettulajdonságok: a hajó legyen stabil, viszont maghajtása ne okozzon gondot, akár evezővel, akár motorral. Iránytartása legyen jó, és állva is lehessen belőle horgászni.
  • Nagy teherbírás: a hajó legalább két ember + csomagok súlyát könnyedén elbírja, ami 250-300 kg terhelhetőséget jelent.
  • Könnyű szállíthatóság: a hajót ne kelljen a vízen tárolni, súlya akkora legyen, hogy azt használat után két ember könnyedén ki tudja emelni a vízből, és akár autó csomagtartóján szállíthassa.
  • Meghajtás: a hajó tudjon befogadni egy külmotort (belső égésű, vagy elektromos), viszont evezővel is jól lehessen vele haladni. Ha jó a szél, lehessen rá tenni akár egy egyszerű rigget is.
  • Könnyű építés, esztétika: és mindezt akár otthoni körülmények között meg lehessen építeni, egyszerű szerszámokkal, különösebb szakértelem nélkül is. A hajó nézzen ki jól, hordozza magában a praktikusságon túl a hagyomány tiszteletét, megjelenése legyen „hajós”.


Nyilvánvalóan mindezek az elvárások nem teljesíthetők maradéktalanul, viszont jó eséllyel megközelíthetők némi kompromisszummal. Tekintve, hogy ez az oldal az amatőr hajóépítésről szól, a saját kezű építést, valamint az ehhez kapcsolódó többi előnyt (szállíthatóság, kis súly) vehetjük kiindulásnak is.

Ajánlott hajótípusok

Az Amatőr Hajóépítők Közösségének weboldalán már régóta elérhető néhány Michael Storer által tervezett hajótípus építési útmutatója, amelyek részben megfelelnek a célnak.

SecPerc Elektró: a SecPerc kenu továbbfejlesztett változata egy elektromos csónakmotorral is jól meghajtható, stabil, jól manőverezhető hajó, amely két embert könnyedén tud szállítani, és ideális lehet kisebb folyókon, tavakon való horgászathoz.

Ebből a hajóból már épült néhány hazánkban is.

 

HP kismotorcsónak: ez a 5-15 lóerős külmotoros meghajtásra tervezett hajó lapos feneke miatt könnyen felsiklik, nagyobb távolságokat is meg lehet vele tenni, valamint doboz jellegű kialakításának köszönhetően nagyon stabil, ezért ideális lehet horgászatra. Mindössze 45 kg-os súlya miatt autó csomagtartóján is jól szállítható.

Ebből a hajóból már legalább kettő megépült hazánkban is.

Ezen a ponton meg kell jegyezni, hogy egyszemélyes horgászatra szinte bármilyen hajótípus megfelelhet, legyen az kajak, vagy kenu.

Nem magyar nyelvű útmutatók, tervek elérhetőek szerte az Interneten ingyenesen és fizetősen is. Érdemes keresgélni (például itt és itt).

Akkor legyen ladik!

Az elmúlt években számos megkeresést kaptunk horgászoktól, akik ladikot szerettek volna építeni olcsón, gyorsan, és könnyen. Éppen ezért kezdtünk el azon gondolkodni, hogy a már jól ismert amatőr hajóépítő módszerekkel (pl: tűz-ragaszd, laminálás, rétegelt lemez hajótest) akár egy hagyományos formájú ladikot is megépíthetnénk.

Az Interneten meg lehet találni a hagyományos tiszai ladik méreteit, és építési leírását is (pl: itt) – ezeket még a mai napig is építik hajóépítő mesterek keményfa bordákkal, és borovi fenyő deszkákból. Sok vállalkozó kedvű pecás, aki sokallta az akár 200 ezer forintos árat egy kész hajóért, belekezdett saját építésű ladikjába több kevesebb sikerrel. Ezzel semmi probléma nincs, viszont a hagyományos módon készült hajókat nagyon nehéz mozgatni, tárolásuk, és használatuk sem feltétlenül felel meg a mai igényeknek. Éppen ezért merült fel a kérdés, hogy létre lehet-e hozni egy ilyen hajót rétegelt lemezből, epoxigyanta segítségével, egy olyan hajót amit olcsón házilag is meg lehet építeni, használata pedig könnyű, szállítása egyszerű. A válasz az, hogy minden bizonnyal igen. A tervezés, és az előkészületek már tartanak egy ideje, már csak a jó időt várjuk, hogy elindulhasson a prototípus megépítése.

A hajó koncepciójának kidolgozásában segített Michael Storer is, aki megtervezte, és modellezte a hajótestet, valamint felrajzolta a paneleket a magyar nyelven fellelhető tervek alapján. Azóta egy makett is elkészült (aki részt vett a 2014-es találkozón, vagy a 2015-ös Boatshow-n, az láthatta a makettet, amelyet Póczi István (ipoczi) készített).  

Ha sikerrel jár a projekt, akkor készülni fog egy építési útmutató kifejezetten kezdő hajóépítők számára is. A projekt munkacíme: LadiX – a fejleményekről természetesen beszámolunk itt a hajoepitok.hu-n is.

Addig is néhány szót a ladik történetéről:

A vízen járás, a vízi közlekedés és szállítás másik ősi és általános eszköze a csónak. Hazai folyóinkon és állóvizeinken főként a halászok használták többféle változatát és különböző méretű típusait. A csónak és a vele részben azonos jelentésű hajó, bodonhajó, illetve bödönhajó szavunk eredendően egy darab fatörzsből kimélyített, első vagy mindkét végén hegyes vízi járművet jelöl.

Az egyetlen fatörzsből kivájt csónakok, bödönhajók változatai egészen a 19–20. századig fennmaradtak. A tájanként különböző méretű és formájú, egy vagy több embert befogadó vízi járműveknek helyenként elnevezésük is különbözhetett (például az egyszemélyes, borulékony a Balatonon lélekvesztő, Baja környékén csikli).

19. század második felétől az egyetlen fatörzsből kivájt csónakot, bödönhajót fokozatosan felváltotta a ladik, mely deszkákból bordázatra épült. A csónak, hajó és ladik elnevezésbeli megkülönböztetése következetes, használóik körében nincs jelentésbeli átfedés.

Hazai vizeinken a ladikoknak három fő típusát találjuk meg:

1. A Felső-Dunán, megközelítően Dunapentele vonaláig az ún. osztrák ladikokat használták. Ezek 7–12 m hosszúak, hegyes orrúak, kissé csapott farúak voltak. Hátrányuk, hogy fenyődeszkából faszöggel készültek, s nagyobb terhet nem bírtak el.

2. Dunapentelétől lefelé az ún. apatini típus volt az általános. Ezek hossza 9 m, a fenék 95 cm, felfelé szélesedik, s a perem magasságában 130 cm széles. Elöl, hátul egyformán hegyes, felhajló végű. Tölgyfából készült, két-három gúzzsal rögzíthető evezője volt, de olyan elhelyezésben, hogy párosan nem lehetett használni.

3. A Tisza mentén a mindkét végén egyenes, csapott végű ladikokat használták.

A jó ladik készítője a hajóács. Orrtőkéje, fartőkéje és bordáinak, bókonyainak anyaga tölgyfa. Oldala, feneke, ülésdeszkái fenyődeszkából készülnek. A deszkák közötti rést mohával tömték el, melyre fugléc került, s azt többnyire a cigány kovácsok készítette eszkába, iszkába szög szorította le. A ladik oldalait kátránnyal kenték be. A bordákat bordavassal is szokás volt megerősíteni. A ladik orrába karika, kötél vagy lánc került. Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár (www.mek.niif.hu)